Megmaradt kevés tepertőkrém a múltkori szilvás tepertőkrémes batyuk után, de egy újabb adagra már nem volt elegendő, így ki kellett találjak valamit. Az a két evőkanálnyi mennyiség vajon hova mehetett volna? A pirítós kenyérre.
Aztán kigondoltam, hogy kenyeret én sütö hozzá, és míg dagasztottam, eszembe ötlött, hogy akár bele is süthetném, mintha pogácsa lenne, ám mivel pogácsával eddig még nem volt sikerem, addig kenyérben egész jó vagyok.
Az eredménnyel annyira meg voltam elégedve, hogy hirtelen el is tűnt a kenyér fele, még melegen. Nem kellett hozzá kenőanyag sem, max zöldségekkel ehettem volna, de mivel nem volt otthon semmi, hisz a hétvégét a tengernél töltöm, párom hűtő nélküli szobájában, vásárolni sem vásároltam semmit, hogy ne puhuljon vagy fonnyadjon meg ezen három nap alatt. Úgy tökéletes, ahogy van ez a kenyér.
A fotókon már csak a fele látszódik. Persze egymagamnak csak egy kis kenyeret sütöttem, azonban így is hízlalhat. Egye fene, nagyon büszke voltam magamra.
A krémtől olyan puha a kenyérke, hogy szinte szétolvad a szájban.
De lássuk a folyamatot. Kenyérreceptnek mindenki használhatja a saját kedvencét, hisz a krém bármibe beledolgozható. Én ezt csináltam:
Hozzávalók egy kisebb cipóhoz:
250 g kenyérliszt (itt árulnak elkészített vegyes liszteket, de simaliszt is jó)
fél csomag szárított élesztő
140 g langyos víz
csipet só, bár maga a krém elég ízes
pici cukor
két evőkanál tepertőkrém
Én konyhai robotgéppel dolgoztam. Beleszórtam a táljába a lisztet, cukrot és sót hozzáadtam, a vízben felolvasztottam az élesztőt, majd elindítottam a robotgépet kettes fokozaton és folyamatosan csorgattam hozzá a vizet. Néztem, mikor áll össze a tészta. Van, mikor kevesebbet vesz fel, van mikor többet. Ezután legalább 10 percig gyúrta a gép a tésztát. Icipicit előmelegítettem a sütőt, a tálat letakartam folpackkal, és a langyos sütőbe toltam kelni.
Egy óra múlva duplájára kelt. Ekkor elővettem, lisztezett munkafelületen szétnyomkodtam, megkentem kevés tepertőkrémmel, majd feltekertem egyik vékonyabb oldalától fogva. Kéztővel újra szétnyomkodtam, majd újra megkentem, és újra feltekertem. Mindezt addig, míg el nem fogyott a krém.
Ezután a sütőkövemet megszórtam grízzel, arra helyeztem a kis cipót, újra betoltam a még mindig langyos sütőbe, és vártam, míg el nem kezdett kelni, majd rányitottam a gázt, 200 C-ra állítottam a hőfokot, és beállítottam az órát 30 percre. Kis szilikonformába vizet tettem, azt is mellé tettem.
Kb fél óra kellett ennek a mennyiségnek, de ellenőrizzük a kenyeret, mert sütőtől is függ, meg ízléstől is, ki hogyan szereti. Én egy hústűvel ellenőriztem a készenlétét.
Szárazon jött ki úgy is, hogy zsíros krém van benne.
Könnyedén benyomható és vissza is tér eredeti formájába:
És milyen finom!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése